Tízezer éves rágókat vizsgáltak a kutatók

Tízezer éves rágókat vizsgáltak a kutatók

A leletek ősi skandináv emberek DNS-ét őrzik.

A Stockholmi Egyetem csapata 10 ezer éves rágókat elemzett, hogy jobban megismerjék egykori használóikat – írja az IFLScience. Az ősi emberek egy vadászó, gyűjtögető népcsoport tagjai voltak, akik a Huseby Klev nevű lelőhelynél éltek. A nyugat-svédországi területet az 1990-es években tárták fel, a helyi emberi csontok többsége már olyan szinten roncsolódott, hogy nem lehetett DNS-t kivonni belőlük.

A népcsoport ugyanakkor hátrahagyott nyírkéreg-kátrányból készült rágókat. Az ősi emberek az anyagot nem leheletfrissítés céljával rágták, hanem azért, hogy ragasztóként használhassák eszközeiken.

A 9540-9880 éves leletek tartalmazzák használóik nyálát, amelyből a szakértőknek sikerült DNS-t kivonniuk. A minták elemzésével két nőt és egy férfit tudtak azonosítani, ez pedig azt jelenti, hogy az eszközkészítésben mindkét nem tagjai részt vettek. Egyes rágókon tejfogak nyomait is kimutatták, úgy tűnik, a munkába gyerekek is bekapcsolódtak.

A Huseby Klev egyfajta találkozása volt a nyugati és keleti kulturának. A helyiek genetikája nyugati származásra utal, eszközeik ugyanakkor kelet-eurázsiai sajátosságokkal bírnak. Per Persson, a csapat tagja szerint a rágók nemcsak a helyiek eredetéről és mozgásáról árulkodnak, hanem szociális kapcsolataikról, betegségeikről és táplálkozásukról is.

SZERKESZTŐ:

HÍREK A KATEGÓRIÁBÓL

Szóljon hozzá:

Az email címet nem tesszük közzé.