Szolgálatás

Mit jelképez Marosvásárhely címere

Summary

 Marosvásárhely régi címerét Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelében adományozta a városnak a 17. században: a címer egy válltól elvágott páncélozott emberi kart ábrázolt, kétélű kivont karddal, abban egy keresztülszúrt medvefej és egy szív. A címermező kék alapú, a kar és a […]

 Marosvásárhely régi címerét Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelében adományozta a városnak a 17. században: a címer egy válltól elvágott páncélozott emberi kart ábrázolt, kétélű kivont karddal, abban egy keresztülszúrt medvefej és egy szív. A címermező kék alapú, a kar és a kard acél színű, a szív vörös, a medvefej pedig barna. A címermezőt körülvevő szegély bíborvörös, sárga behajtásokkal. Az egész egy kerek lila színű, hullámvonalakkal díszített széles karimába van helyezve. A fejedelem felhatalmazta a várost arra is, hogy címerét aranyba, ezüstbe, rézbe vagy ércbe vésve pecsétül használja kiadványai hitelesítéséhez.

Marosvásárhely települést egyébként a középkori okiratok először a 13. század végén említik, Novum Forum Siculorum néven. Székelyvásárhely a pápai tized összegéből ítélve már a 14. század első felében jelentős településnek számított. Magyar neve először 1366-ban jelent meg egy okiratban Zekuluasarhel formában, majd Nagy Lajos király 1370-ben kiadott okmánya említi Zekel Wasarhel-t. Az 1608-ban kiadott és az ezt követő kiváltságlevélben Oppidium Maros alias Székelly Vásárhely a város elnevezése. 1616-ban Bethlen Gábor, a legjelentősebb erdélyi fejedelem, kiváltságlevelet adott a városnak. Marosvásárhely ezzel „civitas”, vagyis szabad királyi város státust kapott. Az 1616. április 29-én kapott kiváltságlevél értelmében „vera, a nobis creata, et indubitata libera, regia et murata civitata” (vagyis „igazi, általunk létrehozott, valódi szabad, királyi és kerített város”) lett – írja a város történetéről Pál-Antal Sándor történész.

Marosvásárhely kiváltságlevelét kibocsátása után a Gyulafehérváron tartott országgyűlésen felolvasták, és miután annak senki ellent nem mondott, érvényesnek nyilvánították. A nyilvánossá tétel és hatályba lépés tényét Egrestői Angyalosi János ítélőmester a kiváltságlevél hátlapjára feljegyezte és aláírásával hitelesítette. Következett a városi tanácsban való közzététel. Ezzel a közzététellel a kiváltságlevél hatályba lépett, és a város formálisan is törvényhatósággá vált, aminek nyilvános kifejezői a szabad királyi városi cím, valamint a jóváhagyott és használt jelképek, a címer és a címeres pecsét.

Marosvásárhely címere valójában az egyszerűsített változata a székely rendi nemzet címerének: vörös mezőben a fő címerkép egy koronát, szívet és medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kar, míg a szabad királyi városi rangra emelt Marosvásárhely címerében kék mezőben egy szívet és medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kart látunk.

Ezt a címert használta a város módosítatlanul évszázadokon keresztül, ez a címer szerepel minden 1918 előtt, valamint 1840-1944 között épült városi középületen és egyéb tárgyakon. Marosvásárhely címerén az első lényeges módosítást 1932-ben végezték, amikor az új államhatalmi keretek között – Nagy-Romániában – politikai meggondolásokból fakadó módosítást végeznek rajta (kiegészítették egy igazságszolgáltatást jelképező mérleggel).

A marosvásárhelyi Kultúrpalota a város főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült Bernády György polgármester felkérésére, és a magyar szecesszió egyik gyöngyszemének számít. Az épület harmadik emeletén a külső homlokzatot Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. Hungária két oldalán egy-egy vértbe öltözött címertartó angyalszárnyú alak áll. Egyikük Marosvásárhely, másikuk Mátyás király címerét tartja. A Kultúrpalota hangversenytermének főpáholyán is rajta volt a város régi címere, ám azt a hatvanas években eltüntették.

A Kultúrpalota jelenleg felújításra szorul, amelyre a megyei önkormányzat 2017-ben nyert európai uniós támogatást. A közbeszerzésen nyertes cég nekifogott ugyan, ám a munka lassan haladt, nem volt megfelelő minőségű, sőt, a tető felújításakor értékes freskók áztak el, így végül az önkormányzat 2020-ban szerződést bontott velük. Ezután évekig próbáltak találni egy olyan céget, amely a magas minőségi követelményeknek megfelelve képes lenne elvégezni a munkát. Úgy néz ki, ez 2022 áprilisában végre sikerült: szerződést kötöttek egy székelyudvarhelyi szakcéggel. A felújítás tehát folytatódik, a határidő a befejezésre 2023. december 31.